A FONYÓDI GIMNÁZIUM ÖREGDIÁKJAINAK BARÁTI KÖRE

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

ALAPSZABÁLYA

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az egyesület neve: Fonyódi Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre

1.2.Az egyesület székhelye: 8640 Fonyód, Rózsa utca 12.

 

1.3. Az egyesület célja:

1.3.1. erkölcsi és anyagi támogatást nyújtva segítse a fonyódi Mátyás Király Gimnázium hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóit,

1.3.2. az iskola eszközállományának bővítésével járuljon hozzá a nevelés és oktatás hatékonyságához,

1.3.3. a volt diákokkal való kapcsolattartással az Alma Materhez való kötődést erősítse,

1.3.4. kiállítások, kulturális rendezvények szervezését támogassa,

1.3.5. tevékenységével járuljon hozzá a Balaton és környezetének védelméhez,

1.3.6. segítse a somogyi térség  kulturális identitásának, értékeinek és örökségének megőrzését.

 

1.4. Az egyesület tevékenysége:

1.4.1. A Fonyódi Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre az 1989. évi II. tv. alapján létrehozott  szervezetként működő társadalmi szervezet (egyesület), amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

1.4.2.Céljaival összhangban az alábbi  tevékenységeket végzi, ill. támogatja.

1.4.2.1. Szociális tevékenység

1.4.2.2.Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztő tevékenység

1.4.2.3.Kulturális tevékenység

1.4.2.4.Környezetvédelmi tevékenység

1.5. Az egyesület működési területe: megyei

1.6. Tagjain kívül mások is igénybe vehetik az egyesület által nyújtott  szolgáltatást.

   2.  AZ EGYESÜLET RÖVIDÍTETT NEVE: FÖDE

  1. A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, FORMÁI

3.1. A Fonyódi Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre  tagjává olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, aki/amely:

3.1.1. nyilatkozik a belépési szándékáról

3.1.2. elfogadja az egyesület célját (céljait)

3.1.3. vállalja az alapszabály 8. pontjában foglalt kötelezettségeket.  

3.2. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.

3.2.1. Rendes tag lehet bármely nagykorú természetes személy, aki a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban, illetve annak jogelődjében érettségi bizonyítványt szerzett. Szóbeli nyilatkozat megtételével, illetve a belépési nyilatkozat kitöltésével, és annak az elnökséghez való benyújtásával kezdeményezheti a tagsági viszony létrejöttét.

3.2.2. Pártoló tag lehet bármely nagykorú természetes személy, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely egyetért a társadalmi szervezet céljaival, azokat erkölcsileg és anyagilag támogatni kívánja. Szóbeli nyilatkozat megtételével, illetve a belépési nyilatkozat kitöltésével, és annak az elnökséghez való benyújtásával kezdeményezheti a tagsági viszony létrejöttét.

3.2.3. Tiszteletbeli tag személyére az egyesület bármely tagja javaslatot tehet a taggyűlésnek vagy az elnökségnek. A tiszteletbeli tag írásbeli felkéréséről a taggyűlés vagy az elnökség egyszerű szótöbbséges határozattal dönt. A tiszteletbeli tagsági viszony létrejöttéhez szükséges, hogy a felkért személy a tiszteletbeli tagságot  elfogadja.

3.3 A rendes és a pártoló tag belépési nyilatkozatának beérkezését követően az Elnökség dönt a tag felvételéről, egyszerű szótöbbséges határozatával a soron következő elnökségi ülésen, de  legkésőbb 30 napon belül. Az Elnökség a határozatát a felvételt kérő személy részére 8 napon belül írásban, igazolható módon postai vagy elektronikus úton köteles megküldeni.

3.4. A tagfelvételt elutasító elnökségi döntéssel szemben a felvételét kérő tag a tudomásra jutástól számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet a közgyűléshez.

3.5. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről.

3.6. A tagsági jogviszony a pozitív döntés esetén, első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül.

3.7. A belépési nyilatkozat kitöltésével a tag hozzájárul személyes adatainak (név, lakcím, e-mail, telefonszám) kezeléséhez,  amelyeket  az egyesület nem adhat ki más személynek a tag hozzájárulása nélkül.  

                                  

  1.  A TAGSÁGI JOGVISZONY  FELTÉTELE, FELMONDÁSA

4.1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

4.1.1. elfogadja az egyesület céljait,

4.1.2. magára nézve kötelezőnek ismeri el az egyesület alapszabályát,

4.1.3. vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

4.1.4. vállalja az egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az

az egyesület céljának megvalósítására irányuló közreműködés kötelezettségét.

4.2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az egyesület közgyűlése dönt.

 

  1. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE:

5.1.Lemondással; a lemondást írásban kell bejelenteni az elnökség felé. A tagsági viszony az írásbeli bejelentés elnökséghez való beérkezésének napján szűnik meg.

5.2. Törléssel;

5.2.1.Az elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki/amely tagdíjfizetési kötelezettségének egymást követő 2 naptári évben, felszólítás ellenére nem tesz eleget. A fizetési felszólítást az elnökség adja ki írásban, igazolható módon és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy az ismételt tagdíjfizetés elmulasztása a tagsági viszony törlésével jár.  Amennyiben a fizetési határidő eredménytelenül telt el,  a törlő határozatot az elnökség a törölt tag részére írásban, igazolható módon, postai úton küldi meg. A határozat ellen a tag a tudomásra jutástól számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet a taggyűléshez. A törölt tag tagsági viszonya a törlő határozat részére történt kézbesítését követő 16. napon szűnik meg, amennyiben a tag nem él fellebbezési jogával. A fellebbezés halasztó hatályú.

5.2.2. Az elnökség törli azt a tagot a nyilvántartásból, aki az alapszabály rendelkezéseit megsérti, vagy  az egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít. A tagot az egyesületből kizárni csak a taggyűlés által elfogadott határozatban (belső szabályzatban) meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet

5.3. A tagsági viszony megszűnik a természetes személy halálával, nem természetes személy esetében annak jogutód nélküli megszűnésével. A tagsági viszony a halál, jogutód nélküli megszűnés esetén annak időpontjában szűnik meg.

 

6.  A TAGOK JOGAI:

6.1. A rendes tag jogai

6.1. 1. a taggyűlésen részt vehet

6.1.2. a taggyűlésen szavazhat

6.1.3. ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - az egyesület bármely tisztségére választható

6.1.4. a taggyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet

6.15. a taggyűlésen felszólalhat, véleményt nyilváníthat

6.1.6. jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait

6.1.7. kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét

6.1.8. választhat és választható

6.2. A pártoló és a tiszteletbeli tagok jogai

6.2.1. szavazati joggal nem rendelkeznek

6.2.2. az egyesület szerveibe nem választhatók

     6.2.3. az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt

6.2.4. jogaik egyebekben a rendes tagokéval azonosak

 

  1. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A TAGOK JOGAI TEKINTETÉBEN

7.1. az elnökség ülésén jelen lehet

7.2. az elnökség ülésén a napirendi pontok vonatkozásában felszólalhat

 

  1. A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI

8.1. A rendes tagok kötelezettségei

8.1.1. köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére,

8.1.2. nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,

8.1.3. köteles betartani a közgyűlés határozatait,

8.1.4. köteles betartani az elnökség határozatait,

8.1.5. köteles tagdíjat fizetni,

8.1.6. köteles az adataiban történt változást bejelenteni (lakcím)

 

8.2. A pártoló tag kötelezettségei a rendes tagokéval megegyeznek.

8.3. A tiszteletbeli tag kötelezettségei

a  rendes tagokéval megegyeznek,  kivéve a 8.1.5: tagdíj fizetésére nem köteles.

 

  1. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

9.1.  Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés

9.1.1. egyesület közvetlen tagi részvétellel működő legfőbb szerve a közgyűlés,

9.1.2. amely az egyesület tagjaiból áll.

9.2. A közgyűlés  kizárólagos hatásköre, határozathozatala:

9.2.1. döntés az  alapszabály elfogadásáról, módosításáról

9.2.2.  döntés az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározásáról.

9.2.3. döntés a vezető tisztségviselő , az  ügyintéző  és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, díjazásáról,

9.2.4. döntés az  éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,

9.2.5. döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról,

9.2.6. döntés az egyesület éves költségvetésének elfogadásáról,

9.2.7. döntés a befektetési tevékenység megkezdésére, a befektetés módjára, a befektetendő összegre, a befektetési tevékenységből származó eredmény felhasználására, a befektetési tevékenység megszüntetésére egyszerű szótöbbséggel.

9.2.8. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

9.2.9. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

9.2.10. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

9.2.11. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

9.2.12. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

9.2.13. a végelszámoló kijelölése.

9.3. A közgyűlés összehívása

9.3.1. az éves rendes közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni

9.3.2. közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - hívja össze- írásban a javasolt napirend közlésével a Mátyás király gimnáziumba (Fonyód, Hunyadi J u 3), vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre.

9.3.3. a meghívónak a közgyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie

9.3.4. írásban kell összehívni  papíron kinyomtatott meghívóval, vagy  elektronikus úton.

9.3.5. a meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők

indokolását.

9.3.6. A meghívónak tartalmaznia kell

9.3.6.1. az egyesület nevét és székhelyét;

9.3.6.2.  a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;

9.3.6.3.  a közgyűlés napirendjét;

9.3.6.4. azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok

tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, kivéve az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszüntetése kérdésekben, a közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

9.3.6.5. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

9.3.7. Az egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.

9.3.8.  Ha az egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

9.3.9.  Az egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

9.3.10. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az egyesület titkára  vezeti.

9.3.11. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

9.3.12. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri, ha az elnökség szükségesnek tartja, ha a törvényszék elrendeli.

9.3.13. A rendkívüli közgyűlést az erre irányuló indítvány, illetve törvényszéki határozat elnökhöz való megérkezését követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

 

  1. A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, DÖNTÉSI RENDJE:

10.1. A tagok  a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

10.1.1. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

10.1.2. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési

döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

10.1.3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő

tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg.

10.2. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van.

10.3. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza.

10.4. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz.

10.5.Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

10.6. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

10.6.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére

másfajta előnyben részesít;

10.6.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

10.6.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

10.6.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja

10.6.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

10.6.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10.7 A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

10.8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

10.8.1.A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét,

10.8.2. idejét,

10.8.3. továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket.

10.8.4. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet,

10.8.5. az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat.

10.8.6. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott két hitelesítő aláírásával hitelesíti.

10.9. A közgyűlésen az egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

10.10. Határozathozatal ülés tartása nélkül:

10.10.1. A határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

10.10.2. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag  jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne közgyűlés tartása esetén.

10.10.3. Ha bármely tag  a közgyűlés megtartását kéri, össze kell hívni a közgyűlést.

10.10.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

  1.    TITKOS SZAVAZÁS RENDJE

11.1. a közgyűlés a 10.3. ponttól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönthet a megjelölt napirenddel kapcsolatban bármelyik tag indítványára , ha a közgyűlés 20 %-a megszavazza.

11.2. titkos szavazás esetében  a közgyűlés három tagú szavazatszámláló bizottságot választ,

11.3. a szavazatszámláló bizottság tagjai egymás között kijelölik a szavazatszámláló bizottság elnökét.

 

  1. A MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS

12.1. akkor kell tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes,

12.2. kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg,

12.3. az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni úgy, hogy az      eredeti közgyűlés időpontja és a megismételt közgyűlés időpontja között legalább 30 perc időtartamnak el kell telni,

12.4. az eredeti közgyűlés napján megismételt  közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, kivéve az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszüntetése kérdésekben, ha a megismételt közgyűlés helyét és időpontját az eredeti meghívó tartalmazza, erre a tagokat az eredeti közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell,

12.5. illetőleg a nem ugyanazon a napon megismételt közgyűlésre újabb meghívót kell valamennyi tagnak küldeni, amelyben fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt  közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, kivéve az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszüntetése kérdésekben.

  1. AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVE

13.1. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

13.1.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

13.1.2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

13.1.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

13.1.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

13.1.5. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

13.1.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

13.2. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:

13.2.1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

13.2.2.  A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

13.3. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

13.4. Az elnökség:

13.4.1. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség,

13.4.2. az elnökség tagjai 5 évre választhatóak.

13.4.3. Az elnökség tagjai:

13.4.3.1. a közgyűlés által választott elnök

13.4.3.2. a közgyűlés által választott titkár

13.4.3.3. a közgyűlés által választott 3 elnökségi tag

13.5. Az elnökségi tagság megszűnése

13.5.1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,

13.5.2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,

13.5.3. visszahívással,

13.5.4. a tisztségről való lemondással,

13.5.5. a lemondást  írásban, igazolható módon kell közölni,

13.5.6. a határozott időre választott elnökség esetén - ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól

13.5.7 az elnökség tagja csak akkor  hívható vissza, ha az új elnökségi tag megnevezésre kerül, a két kérdésről egyszerre kell határozni

13.5.8. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

13.5.9. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

13.5.10. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

13.5.11. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

13.5.12. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

13.5.13. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

  1. AZ ELNÖKSÉG FELADATAI, DÖNTÉSI RENDJE:

14.1. az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe

14.2. az elnökség határozatképes, ha azon a tagok közül legalább három részt vesz

14.3. az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza

14.4. szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

14.5. az elnökség döntéseiről határozatot hoz

14.6. az elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet

14.6.1. a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá

14.6.2. az elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárában

14.7. az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít

14.8. az elnökség ülései nyilvánosak.

14.9. döntés a tiszteletbeli tag felkéréséről

14.10. javaslatot tesz a közgyűlésnek:

14.10.1. befektetési tevékenység megkezdésére

14.10.2. a befektetés módjára

14.10.3. a befektetendő összeg nagyságára

14.10.4. a befektetési tevékenységből származó eredmény felhasználására

14.10.5. a befektetési tevékenység megszüntetésére

   

  1. AZ ELNÖK

15.1. az elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia, az összehívás módja

15.1.1. telefonon,  vagy  elektronikus levélben

15.2. össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik

15.3. az elnök feladatai

15.3.1. a közgyűlést bármikor összehívhatja,

15.3.2. elkészíti az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet,

15.3.3. megbízólevelet ad ki,

15.3.4. intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban,

15.3.5. kezeli az egyesület pénzeszközeit,

15.3.6. a titkáron keresztül utalványozási jogkört gyakorol,

15.3.7. kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,

15.3.8. vezeti az egyesület tagnyilvántartását,

15.3.9. vezeti a Határozatok tárát,

15.4. az elnököt akadályozatása esetén a titkár, vagy a megbízott elnökségi tag helyettesíti.

 

  1. HATÁROZATHOZATAL RENDJE:

16.1. az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni,

16.2. a jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai írják alá,

16.3. közgyűlés esetén a jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott  jegyzőkönyvvezető, az egyesület két     tagja (jegyzőkönyv hitelesítők) és a levezető elnök írja alá,

16.4. az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja,

16.5. a határozatokat a Határozatok tárában kell nyilván tartani,

16.5.1 A Határozatok tárának tartalmaznia kell a döntés tartalmát,

16.5.2. meghozatalának időpontját, hatályát,

16.5.3. a döntést támogatók és ellenzők számarányát,

16.6. a Határozatok tára nyilvános, abba bárki betekinthet.

 

  1. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

17.1. az egyesületet az elnök önállóan képviseli

 

  1. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

18.1. az egyesületi tagok kötelesek tagdíjat fizetni (kivéve tiszteletbeli tag)

18.1.1. fizetési számlára utalással és/vagy

18.1.2. készpénzben átadni az egyesület elnökének

18.2. az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg

18.3. az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik

18.4. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja

18.5. gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez

18.6. a taggyűlés által  elfogadott  Befektetési Szabályzat az Alapszabály mellékletét képezi

18.7. a társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani

18.8. a hitelezők kielégítése után a vagyonról a taggyűlés döntése szerint kell rendelkezni

18.9. ha a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után az állam tulajdonába kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

18.10. a vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni

18.11. Bankszámla feletti rendelkezési jog: az elnök, egy elnökségi tag és a titkár jogosultak oly módon, hogy hármójuk közül legalább kettő fő együttesen rendelkezhet az egyesület bankszámlája felett.

 

  1. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

19.1. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

19.1.1. a tagok kimondják megszűnését; vagy

19.1.2. az arra jogosult szerv megszünteti,

19.1.3. feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

19.1.4.  A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

19.1.5.  A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

19.2. Jogutódlással történő megszűnés

19.2.1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át,

19.2.2. csak egyesülettel egyesülhet

19.2.3. és csak egyesületekre válhat szét.

19.3. A jogutód nélküli megszűnik, ha

19.3.1.  az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

19.3.2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

19.4. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

19.4.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

19.4.2. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

19.5. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

19.5.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

19.5.2. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

  1. AZ ALAPSZABÁLY EGYÉB  RENDELKEZÉSEI:

20.1. Az egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

20.2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

20.3. A társadalmi szervezet éves bevétele nem haladja meg az  5.000.000,- forintot, így felügyelő szerv létrehozása nem kötelező.  

Az alapszabály módosításának  helye:  Fonyód, Mátyás Király Gimnázium Vízitelepe.

 

  1. augusztus 2.

 

                                                                                            

                                                                                                       Németh Julianna elnök

1144 Budapest, Szentmihályi út 12-14, 3/81