Október 6-án Budapesten a Somogyiak Baráti Köre szervezésében emlékeztünk meg Fodor András halálának 20. évfordulójáról. A megemlékezés szervezőjének, Németh Juliannának a  köszöntője után Fodor András özvegye  megható szavakkal szólt a jelenlevőkhöz. Majd fia, Fodor János egyetemi adjunktus beszélt a somogyi diák örökségéről, és Horváth Helga, a Fonyódi Múzeum munkatársa mutatta be Fodor András somogyiságát naplóinak tükrében. Kulcsár Valéria és Sallai Éva munkatársak a költőre emlékeztek, Csík Ágnes pedig verseit közvetítette. Nagyon jól sikerült a megemlékezés.

 Október 14-én a Balaton part legnagyobb városába látogattunk el Kiss Tünde siófoki öregdiák-társunk meghívására, aki közben fogászati kezelés miatt nem tudott velünk lenni. A társaság több irányból érkezett, így a vasútállomáson találkoztunk, majd Ballér Margit  tanárnő kalauzolásával ismerkedtünk meg a város  főbb nevezetességeivel. A Millennium park Zenepavilonja után  a Könnyek kútjához mentünk, majd egy kávé mellett beszélgettünk, amíg a   Kálmán Imre szülőházában berendezett múzeum kinyitott. Itt sok mindent megtudtunk a zeneszerző életéről, munkásságáról. Megnéztük a bútorait, családi fotóit. Ezután elsétáltunk a kikötőbe, ahol sok hajó pihent. Akik kedvet kaptak a hajókázásra, lemaradtak a csoporttól. Idegenvezetőnk alaposan felkészült, és folyamatosan ontotta a sok érdekes adatot, tudnivalót Siófok történetéről, nevezetességeiről, a város jelenéről, múltjáról. A Balaton partján sétálva gyönyörködtünk a megunhatatlan szépségű tengerünkben,   majd a Jókai park felé vettük az irányt.  Varga Imre  szekéren ülő Krúdy Gyula szobránál készítettünk egy közös fotót. Ezután megnéztük a park virágait, az őszi színekben pompázó hatalmas fákat és a japán kertet. Eléggé elfáradtunk, ezért jól esett egy kis pihenés a Főtéren a hangulatos szökőkútnál Széchenyi István szobránál és hajójánál. Végül a város szívéből kimagasló 45 méter magas   víztoronyba mentünk fel. Megérte a sok lépcső megmászása,  ámulva néztük a körbeforgó, lélegzetállítóan szép panorámát. Még sok látnivaló lett volna, de a  lábak már nem bírták tovább, ezért vonatra, autóba ültünk és fáradtan, de sok  tudással, kellemes élménnyel gazdagodva néztünk vissza erre a szép városra.